Dili, 01 de Outubro 2024 – Dívida iha ospitál sira iha rai li’ur ne’ebé seidauk selu husi Governu Timor-Leste sai kestaun prinsipál ne’ebé Deputadu sira foti iha Sesaun Plenária, Tersa-feira, loron 01, fulan-Outubro, tinan 2024, iha Uma Fukun Parlamentu Nasionál

Aleinde dívida, problema falta ai-moruk iha fasilidade saúde sira, servisu saúde nian sai mós preokupasaun ne’ebé foti liu hosi deklarasaun polítika bankada FRETILIN nian ne’ebé hato’o liu husi Deputada Helena Martins Belo. (Informasaun kompletu bele haree iha Dek.Pol Bankada FRETLIN)

Liga ho dívida ne’ebé seidauk selu ba ospitál sira iha rai li’ur hanesan Malaysia, Singapura no Indonézia, Deputadu Luís Roberto iha ninia intervensaun sekunda deklarasaun polítika bankada FRETILIN hodi hatete katak se dívida hirak ne’e mosu iha Governu anteriór, Governu atuál bele selu ka lae tanba wainhira la selu sei fó impaktu ba veteranu no pasiente sira ne’ebé transfere ba ospitál sira iha rai li’ur.

“Esplika to’ok dívida ne’ebé Timor-Leste halo entre Malayzia, Singapura no Indonézia, karik mosu iha Governu anteriór, Governu bele selu ka lae. Se ita la selu dívida sira ne’e maka ita nia moras sira iha Timor haruka ba rai li’ur hanesan de’it, tanba dívida iha ema nia atendimentu ba ita-nia pasiente ladun di’ak. Nasaun ne’e labele moris ho dívida de’it tanba bele fó impaktu ba veteranu no moras sira ne’ebé lori ba rai li’ur”.

Iha Sesaun Plenáriu ne’e mós Deputada Irene Gonzaga hatete ai-moruk ba tratamentu TBC iha Ospitál Nasionál Guido Valadares (HNGV) dadaun ne’e stock laiha no pasiente sira tenki ba sosa iha li’ur hafoin doutór pasa reseita.

Preokupasaun hanesan hato’o mós husi Membru Parlamentu Nasionál sira seluk iha Sesaun Plenária ne’e.

Hatan ba kestaun ne’e hosi parte Governu, Sekretária Estadu ba Igualdade, Sra. Elvina de Sousa Carvalho, ne’ebé reprezenta VMAP hateten katak kona-ba divida sira iha rai-liur ne’e, Governu dasia (IX) dadaun buka hela solusaun hodi rezolve.

“Divida milliaun $20 ba Ospitál sira iha rai-liur ne’e akumula hosi Governu daualu (VIII) to’o mai agora, tanba ne’e Governu atuál kompremitidu hodi rezolve”, Ha’u mós sei hato’o preokupasaun kona-ba saúde nian ba iha ministériu relevante”.